Blogbejegyzésünket frissítettük egy interjúval, amely Román Balázzsal, az IAB Hungary Audió Munkacsoportjának vezetőjével készült.

A nemzetközi és magyar piacon is egyre népszerűbbek a podcastok, mivel ebben a formában egyre több kifejezetten igényes, tematikus műsort hallgathatunk. De vajon kereskedelmileg mennyire alkalmas a podcast arra, hogy hatékonyan elérjük vele a célközönséget? Használható hirdetési vagy tartalommarketing-csatornaként is? A Growww Digital legutóbbi webináriumán erre kerestük a választ.

 

Némi egyszerűsítéssel mondhatjuk azt, hogy a podcast egy rádióműsor digitális megfelelője: egy-egy felvétel internetes böngésző vagy applikáció segítségével hallgatható meg. Számos esetben az adott műsor epizódjait tartalmazó csatornára fel is lehet iratkozni, így az egyes részek automatikusan megjelennek és/vagy letöltődnek az előfizető mobiltelefonjára, táblagépére, laptopjára.

 

A hagyományos rádióműsorokkal szemben a podcast számos olyan tulajdonsággal is rendelkezik, ami egyben versenyelőnyt is jelent számára. Online és offline egyaránt fogyasztható tartalomról van szó, a hanganyagok letölthetők, így később internetkapcsolat nélkül is meghallgathatók. A hallgató nincs műsoridőhöz kötve, bármikor, saját időbeosztás szerint fogyaszthatja a tartalmat.

 

A podcast olyan szituációkban, olyan holtidőnek számító időszakokban is hallgatható, amikor más jellegű média vagy tartalomfogyasztásra nincs lehetőségünk. Így bekapcsolódhatunk egy-egy epizódba akár főzés közben, autóban, metrón és autóbuszon, de akár konditeremben vagy futás közben is.

 

A podcast egy demokratikus műfaj: viszonylag alacsony belépési küszöbbel szinte bárki indíthat ilyet, nem kell hozzá sokkal több, mint egy hangrögzítő berendezés, egy számítógép, némi sávszélesség, meg egy jó téma vagy ötlet, és némi tartalomgyártói véna. A terjesztést segítő applikációknak köszönhetően pedig viszonylag könnyen jelentős embertömeget lehet elérni.

 

Nem csoda, hogy a podcastok egyre népszerűbbek, sokan a rádiózás jövőjének, egyesek pedig már a jelenének tartják. Az Egyesült Államokban lassan telítődik a piac, a lakosság 45-50 százaléka már rendszeresen hallgat podcastot, ez közel 60 millió otthont jelent. A viszonylag könnyű elindulásnak köszönhetően ma már magyarul is egyre több és egyre több jó, érdekes és élményt nyújtó podcast érhető el.

 

Juhász György, a Growww Digital tartalommarketing menedzsere podcasttal foglalkozó szakemberekkel beszélgetett arról, hogy az online marketingben hogyan és mire használható a podcast. Pohly Ferenc podcaster, az 5-WORDS.com ügyvezetője és Sándorfy Adrián, a Biznisz Boyz podcast egyik készítője a trendekről és lehetőségekről is megosztotta gondolatait a november 11-i webináriumon.

 

A beszélgetés során szó volt többek között arról, hogy:

• 8-10 évnyi felfutás után miért éppen most érkezett a fordulópontjához Magyarországon a podcast jelenség?
• Hogyan és mekkora befektetéssel lehet elindulni, illetve hogyan lehet üzletileg is fenntarthatóvá tenni egy podcast működését?
• Mivel és hogyan támogathatjuk a terjesztést?
• Ha tartalommarketing csatornaként használjuk, milyen tartalmat érdemes közvetíteni?
• Házon belül készítsük el, vagy szervezzük ki?
• Hogyan használhatjuk céges és personal brandingre?
• Jó megoldás-e a reklámfinaszírozott tartalom?
• Milyen praktikák vannak a közönség bevonására, a közösségszervezésre, és miért fontos ez?

 

 A webinárium teljes felvétele az alábbiakban tekinthető meg.

 

 

 

 

 

Podcast Magyarországon: itt az ideje a piacépítésnek

 

Román Balázs, az IAB Hungary nemrég megalakult Audió Munkacsoportjának vezetője is a november 11-i, podcast témájú webináriumunk résztvevője lett volna, de sajnos technikai okokból nem sikerült csatlakoznia az eseményhez. Ezért vele egy külön interjút készítettünk.

 

Miért most éreztétek aktuálisnak a munkacsoport létrehozását?

Ez részben a piaci szereplőknek, részben a piac mozgásának köszönhető. A magyar piac általában 4-5 évvel követi a nemzetközi trendeket, de persze ez médiatípusonként változó. Amerikában az audió és azon belül a podcast 2013-15 táján kezdett el igazán népszerű lenni, akkor vált mainstream médiummá. Onnantól kezdve évente duplázódott, vagy még jobban nőtt a műsorok száma, a bevételek mennyisége. Várható volt, hogy Magyarország is követni fogja ezt a nemzetközi trendet. Az utánkövetés sebességét persze a nyelvi sajátosságok is befolyásolhatják, angol nyelvterületen nyilván gyorsabb ez a folyamat.

Magyarországon a véleményvezérek és a média jött rá arra, hogy érdemes lenne audió formában is tartalmat előállítani. A meglévő kb. 200 amatőr podcast műsor mellett megjelentek a profi médiacégek is. Ők pedig nyilván azért lépnek be egy piacra, mert pénzt szeretnének keresni. Akkor viszont a piac alapvető működési kereteit standardizálni kell, hogy az egyes fogalmak alatt mindenki ugyanazt értse, egy nyelvet beszéljünk. Egy saját ökoszisztémát kell építeni: most kell megrajzolni a focipályát, hogy milyen szabályok szerint játsszunk – illeszkedve a teljes médiapiac szabályaihoz. Ez az építkezés indult el a munkacsoport megalakulásával.

 

Mekkora és milyen összetételű a tagságotok?

Induláskor 12-15 alapító tagunk volt, akik leképezik a piac összetételét: médiacégek, ügynökségek és hirdetők (az utóbbiakat elsősorban az ügynökségek képviselik). Ezen a területen a technológiai szolgáltatók jellemzően külföldi tulajdonban lévő cégek, ők egyelőre nem tudják magukat képviseltetni a munkacsoportban.

 

Milyen célokat tűztetek ki magatok elé?

Akkor tud működni egy médiapiac, ha a hirdetők tudják, milyen elérést kapnak a pénzükért, vagyis a média, mint üzenetközvetítő csatorna mennyire működőképes arra a célra, amit ők el akarnak érni. Ennek az átláthatóvá tételén munkálkodunk. 

Egyrészt dolgozunk egy Audio 101 című kiadványon, ami a legfontosabb alapfogalmakat tisztázza: például letöltés, dinamikusan beillesztett hirdetés, beégetett hirdetés, reklámszünet stb. Továbbá egy piackutató cég bevonásával készül egy módszertanilag alátámasztott, reprezentatív kutatás. Közönségfelmérés lesz: milyen a hallgatóság összetétele, attitűdje, hogyan fogyasztják a podcastot, mennyiben hasonlít vagy különbözik ez más média fogyasztásától. Mindkettővel 2021 első negyedévében szeretnénk előállni.

 

Lehet tudni, hogy mekkora a magyar podcast piac?

Becslések vannak rá. Mintegy negyedmillió ember lehet, aki kisebb-nagyobb rendszerességgel podcast műsorokat hallgat. Ebből a heavy user 150 ezer körül lehet. Műsoronként 10-20-30 ezres hallgatótábor is akad. Ez a Youtube-hoz képest kevésnek tűnik, egy nyomtatott magazinhoz képest viszont sok, főleg új médiumként. Ugyanakkor fontos tudni, hogy a podcast teljesen más, mint a hagyományos vagy akár más digitális média, mert itt nagyon egyedi a fogyasztási attitűd.

Egy saját, korábbi, nem reprezentatív kutatásunk szerint a közönség szűk körű, de a válaszadók 70%-a felsőfokú végzettséggel rendelkezik, magasan iskolázott, fiatal (60-70% körül van a 18-35 év közöttiek aránya,), és viszonylag jómódú: például a saját műsoraink 30%-át Apple készüléken hallgatják.